Képes Újság: Vagyonának örököse Szombathely (1968)
Nincs kocsija, pedig lett volna rá pénze bőven dr. Smidt Lajos sebészfőorvosnak. Majd fél évszázados prakszisa alatt sok beteget operált meg, sok embernek adta vissza életét, akik honorálni ‘is akarták fáradozását.
Hálalevél IV. – “Valószínű, hogy Doktor Úr nem is emlékszik már rám…”
“Szombathelyi est”
Hálalevél III. – “…sokat gondoltam Önre és kérem és kértem a Jóisten áldását Önre…”
“Az én bölcsőm”
Téli mese
DR. SMIDT LAJOS (1960-as évek) - Nagy pelyhekbe hull a hó...Úgy szeretem elnézni, ahogy könnyű tánclépésben, egymást kergetve, vidáman, mind közelebb – közelebb jönnek...Kicsi gyermekkoromban mindig azt hittem, hogy gyönyörű tündérlányok csodálatos tánca a hóhullás és úgy vágyódtam közéjük én is...Csak azt nem értettem, miért szállnak le a földre, hiszen itt bepiszkítják fehér ruhácskájukat, s úgy már nem mehetnek vissza az égbe, … meg kell itt halniuk … Sokat gondolkoztam ezen, s azóta megfejtettem már a titkot. Egy kis hópehely meséje segített hozzá. Elmondom úgy, amint tőle hallottam.
- 1
- 2